Frissítve: 2025.09.01.
Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.
Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 9 portfóliót, portfólió- megosztást, kedvező TKM mutatót és hosszú távon kiváló hozameredményeket ért el és kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.
Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és a portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszú távon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
Bővebben a Pénztár által elért hozamokról
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 9 portfólió közül választhat:
Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő kockázatú és hozampotenciállal rendelkező portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a pénztártagok ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárással bíró, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetekre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.
Bővebben a portfóliómegosztásról
Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?
Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével,
Befektetési környezet 2025-ben
II. negyedév
A tőkepiaci volatilitás április elején, Trump elnök átfogó vámterveinek bemutatásával nagymértékben fölerősödött, és rövid idő alatt jelentősebb mértékű részvénypiaci eséseket eredményezett. Ezt követően - párhuzamosan a kompromisszumokra való törekvési szándékokkal, illetve az intézkedések hatálybaléptetésének 90 napos elhalasztásával - pozitív irányú korrekció indult el, a részvénypiacok május közepére ledolgozták az eséseket, majd még tovább emelkedtek az ezt követő hetek folyamán. A negyedév második felére egyes indexek értéke új csúcsokra is ért. A vámintézkedések/kereskedelmi megállapodások végleges formájának hiányában azok növekedési és inflációs hatásai nehezen voltak előrejelezhetőek ebben az időszakban, emiatt az amerikai Fed sem csökkentett a kamatokon, míg az Európai Központi Bank tovább mérsékelte irányadó rátáját. Eközben az euró tovább erősödött az amerikai dollárral szemben. A hazai és régiós részvények ebben az időszakban is – forintban kifejezve – markánsan jobb teljesítményt értek el. Júniusban az izraeli-iráni katonai konfliktus az olaj árfolyamában hozott jelentős ingadozásokat, ugyanakkor – a gyors lezárással is összefüggésben – a részvénypiaci hatások korlátozottak maradtak.
A hazai állampapírpiacon az elvárt hozamok csökkentek a második negyedév folyamán, ezek mértéke inkább az éven belüli és a közepes (3-5 éves) lejáratokon volt számottevőbb. Az MNB ebben az időszakban is tartotta a 6,50%-os kamatszintet, a Monetáris Tanács június végi megítélése szerint „az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.” A forint árfolyama az időszak nagy részében a 400-410 közötti sávban tartózkodott az euróval szemben, a negyedévet a 399-400 körüli árfolyamszinten zárva.
I. negyedév
A tavaly novemberben megválasztott, majd idén januárban beiktatott régi-új amerikai elnök, Donald Trump második ciklusáról a befektetők többsége úgy vélekedett, hogy kedvező lehet az amerikai növekedési kilátásokra és ezen keresztül a részvénypiacokra, miközben negatív lehet a legtöbb más földrajzi régióra. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai terveket számos kritika is érte (pl. inflációs hatások). Emellett kedvezőtlen tényező a Trump-elnökséggel együttjáró kiszámíthatatlanság és „politikai zaj”: ez első körben a február eleji, Kanadára és Mexikóra kivetett, majd el is halasztott, végül márciusban bevezetett 25%-os vámintézkedéseken keresztül is tetten érhető volt. Eközben Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban (is) a kormányváltás hozott gazdaságpolitikai fordulatot, a szigorú fiskális politikával szemben a gazdaságélénkítés került előtérbe. Március elején már a befektetői kockázatkerülés volt jellemző, ami a részvénypiaci árfolyam- és állampapírpiaci hozamesések mellett kivételesen, ám a fentiekkel jól magyarázhatóan az euró-dollár árfolyamának emelkedését (az euró erősödését / a dollár gyengülését) eredményezte. Ebben a bizonytalan környezetben a FED megállt a kamatcsökkentési sorozatával. Az EKB esetében azonban a vámháború negatív növekedési hatása erősödött föl, mely újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéseket eredményezett januárban és márciusban is. Az amerikai részvényindexek – dollárban és forintban kifejezve egyaránt – negatív első negyedévet zártak, míg nyugat-európai társaik egyszámjegyű pozitív teljesítményt értek el. Az orosz-ukrán háború lezárását övező optimizmussal párhuzamosan a hazai BUX, és a régiós CETOP indexek jócskán 10% fölötti emelkedést mutatott.
A legtöbb várakozásnak megfelelően az időszak során nem változtatott az MNB az alapkamaton, március végén 6,5%-os szinten állt. A jegybank havi döntései alkalmával többek között hangsúlyozta az óvatos és türelmes monetáris politika indokoltságát - az új elnök, Varga Mihály is elkötelezett maradt a szigorúbb monetáris politika mellett. A hazai állampapírpiacon hozamemelkedés volt jellemző a különböző lejáratokon, így azok elért teljesítménye mérsékelt / enyhén negatív maradt az első negyedévben. A forint az euróval szemben 2%-kal, az amerikai dollárral szemben közel 6%-kal erősödött.
Mire érdemes figyelni az esetlegesen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?
MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.
A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok pozitív korrekciója.
Frissítve: 2025.09.01.
Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.
Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 9 portfóliót, portfólió- megosztást, kedvező TKM mutatót és hosszú távon kiváló hozameredményeket ért el és kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.
Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és a portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszú távon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
Bővebben a Pénztár által elért hozamokról
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 9 portfólió közül választhat:
Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő kockázatú és hozampotenciállal rendelkező portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a pénztártagok ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárással bíró, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetekre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.
Bővebben a portfóliómegosztásról
Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?
Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével,
Befektetési környezet 2025-ben
II. negyedév
A tőkepiaci volatilitás április elején, Trump elnök átfogó vámterveinek bemutatásával nagymértékben fölerősödött, és rövid idő alatt jelentősebb mértékű részvénypiaci eséseket eredményezett. Ezt követően - párhuzamosan a kompromisszumokra való törekvési szándékokkal, illetve az intézkedések hatálybaléptetésének 90 napos elhalasztásával - pozitív irányú korrekció indult el, a részvénypiacok május közepére ledolgozták az eséseket, majd még tovább emelkedtek az ezt követő hetek folyamán. A negyedév második felére egyes indexek értéke új csúcsokra is ért. A vámintézkedések/kereskedelmi megállapodások végleges formájának hiányában azok növekedési és inflációs hatásai nehezen voltak előrejelezhetőek ebben az időszakban, emiatt az amerikai Fed sem csökkentett a kamatokon, míg az Európai Központi Bank tovább mérsékelte irányadó rátáját. Eközben az euró tovább erősödött az amerikai dollárral szemben. A hazai és régiós részvények ebben az időszakban is – forintban kifejezve – markánsan jobb teljesítményt értek el. Júniusban az izraeli-iráni katonai konfliktus az olaj árfolyamában hozott jelentős ingadozásokat, ugyanakkor – a gyors lezárással is összefüggésben – a részvénypiaci hatások korlátozottak maradtak.
A hazai állampapírpiacon az elvárt hozamok csökkentek a második negyedév folyamán, ezek mértéke inkább az éven belüli és a közepes (3-5 éves) lejáratokon volt számottevőbb. Az MNB ebben az időszakban is tartotta a 6,50%-os kamatszintet, a Monetáris Tanács június végi megítélése szerint „az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.” A forint árfolyama az időszak nagy részében a 400-410 közötti sávban tartózkodott az euróval szemben, a negyedévet a 399-400 körüli árfolyamszinten zárva.
I. negyedév
A tavaly novemberben megválasztott, majd idén januárban beiktatott régi-új amerikai elnök, Donald Trump második ciklusáról a befektetők többsége úgy vélekedett, hogy kedvező lehet az amerikai növekedési kilátásokra és ezen keresztül a részvénypiacokra, miközben negatív lehet a legtöbb más földrajzi régióra. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai terveket számos kritika is érte (pl. inflációs hatások). Emellett kedvezőtlen tényező a Trump-elnökséggel együttjáró kiszámíthatatlanság és „politikai zaj”: ez első körben a február eleji, Kanadára és Mexikóra kivetett, majd el is halasztott, végül márciusban bevezetett 25%-os vámintézkedéseken keresztül is tetten érhető volt. Eközben Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban (is) a kormányváltás hozott gazdaságpolitikai fordulatot, a szigorú fiskális politikával szemben a gazdaságélénkítés került előtérbe. Március elején már a befektetői kockázatkerülés volt jellemző, ami a részvénypiaci árfolyam- és állampapírpiaci hozamesések mellett kivételesen, ám a fentiekkel jól magyarázhatóan az euró-dollár árfolyamának emelkedését (az euró erősödését / a dollár gyengülését) eredményezte. Ebben a bizonytalan környezetben a FED megállt a kamatcsökkentési sorozatával. Az EKB esetében azonban a vámháború negatív növekedési hatása erősödött föl, mely újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéseket eredményezett januárban és márciusban is. Az amerikai részvényindexek – dollárban és forintban kifejezve egyaránt – negatív első negyedévet zártak, míg nyugat-európai társaik egyszámjegyű pozitív teljesítményt értek el. Az orosz-ukrán háború lezárását övező optimizmussal párhuzamosan a hazai BUX, és a régiós CETOP indexek jócskán 10% fölötti emelkedést mutatott.
A legtöbb várakozásnak megfelelően az időszak során nem változtatott az MNB az alapkamaton, március végén 6,5%-os szinten állt. A jegybank havi döntései alkalmával többek között hangsúlyozta az óvatos és türelmes monetáris politika indokoltságát - az új elnök, Varga Mihály is elkötelezett maradt a szigorúbb monetáris politika mellett. A hazai állampapírpiacon hozamemelkedés volt jellemző a különböző lejáratokon, így azok elért teljesítménye mérsékelt / enyhén negatív maradt az első negyedévben. A forint az euróval szemben 2%-kal, az amerikai dollárral szemben közel 6%-kal erősödött.
Mire érdemes figyelni az esetlegesen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?
MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.
A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok pozitív korrekciója.