Frissítve: 2025.09.01.
Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.
Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 9 portfóliót, portfólió- megosztást, kedvező TKM mutatót és hosszú távon kiváló hozameredményeket ért el és kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.
Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és a portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszú távon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
Bővebben a Pénztár által elért hozamokról
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 9 portfólió közül választhat, ezen felül élhet a portfóliómegosztás lehetőségével is:
Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő kockázatú és hozampotenciállal rendelkező portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a pénztártagok ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárással bíró, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetekre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.
Bővebben a portfóliómegosztásról
Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?
Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a Rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével,
Befektetési környezet 2025-ben
II. negyedév
A tőkepiaci volatilitás április elején, Trump elnök átfogó vámterveinek bemutatásával nagymértékben fölerősödött, és rövid idő alatt jelentősebb mértékű részvénypiaci eséseket eredményezett. Ezt követően - párhuzamosan a kompromisszumokra való törekvési szándékokkal, illetve az intézkedések hatálybaléptetésének 90 napos elhalasztásával - pozitív irányú korrekció indult el, a részvénypiacok május közepére ledolgozták az eséseket, majd még tovább emelkedtek az ezt követő hetek folyamán. A negyedév második felére egyes indexek értéke új csúcsokra is ért. A vámintézkedések/kereskedelmi megállapodások végleges formájának hiányában azok növekedési és inflációs hatásai nehezen voltak előrejelezhetőek ebben az időszakban, emiatt az amerikai Fed sem csökkentett a kamatokon, míg az Európai Központi Bank tovább mérsékelte irányadó rátáját. Eközben az euró tovább erősödött az amerikai dollárral szemben. A hazai és régiós részvények ebben az időszakban is – forintban kifejezve – markánsan jobb teljesítményt értek el. Júniusban az izraeli-iráni katonai konfliktus az olaj árfolyamában hozott jelentős ingadozásokat, ugyanakkor – a gyors lezárással is összefüggésben – a részvénypiaci hatások korlátozottak maradtak.
A hazai állampapírpiacon az elvárt hozamok csökkentek a második negyedév folyamán, ezek mértéke inkább az éven belüli és a közepes (3-5 éves) lejáratokon volt számottevőbb. Az MNB ebben az időszakban is tartotta a 6,50%-os kamatszintet, a Monetáris Tanács június végi megítélése szerint „az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.” A forint árfolyama az időszak nagy részében a 400-410 közötti sávban tartózkodott az euróval szemben, a negyedévet a 399-400 körüli árfolyamszinten zárva.
I. negyedév
A tavaly novemberben megválasztott, majd idén januárban beiktatott régi-új amerikai elnök, Donald Trump második ciklusáról a befektetők többsége úgy vélekedett, hogy kedvező lehet az amerikai növekedési kilátásokra és ezen keresztül a részvénypiacokra, miközben negatív lehet a legtöbb más földrajzi régióra. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai terveket számos kritika is érte (pl. inflációs hatások). Emellett kedvezőtlen tényező a Trump-elnökséggel együttjáró kiszámíthatatlanság és „politikai zaj”: ez első körben a február eleji, Kanadára és Mexikóra kivetett, majd el is halasztott, végül márciusban bevezetett 25%-os vámintézkedéseken keresztül is tetten érhető volt. Eközben Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban (is) a kormányváltás hozott gazdaságpolitikai fordulatot, a szigorú fiskális politikával szemben a gazdaságélénkítés került előtérbe. Március elején már a befektetői kockázatkerülés volt jellemző, ami a részvénypiaci árfolyam- és állampapírpiaci hozamesések mellett kivételesen, ám a fentiekkel jól magyarázhatóan az euró-dollár árfolyamának emelkedését (az euró erősödését / a dollár gyengülését) eredményezte. Ebben a bizonytalan környezetben a FED megállt a kamatcsökkentési sorozatával. Az EKB esetében azonban a vámháború negatív növekedési hatása erősödött föl, mely újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéseket eredményezett januárban és márciusban is. Az amerikai részvényindexek – dollárban és forintban kifejezve egyaránt – negatív első negyedévet zártak, míg nyugat-európai társaik egyszámjegyű pozitív teljesítményt értek el. Az orosz-ukrán háború lezárását övező optimizmussal párhuzamosan a hazai BUX, és a régiós CETOP indexek jócskán 10% fölötti emelkedést mutatott.
A legtöbb várakozásnak megfelelően az időszak során nem változtatott az MNB az alapkamaton, március végén 6,5%-os szinten állt. A jegybank havi döntései alkalmával többek között hangsúlyozta az óvatos és türelmes monetáris politika indokoltságát - az új elnök, Varga Mihály is elkötelezett maradt a szigorúbb monetáris politika mellett. A hazai állampapírpiacon hozamemelkedés volt jellemző a különböző lejáratokon, így azok elért teljesítménye mérsékelt / enyhén negatív maradt az első negyedévben. A forint az euróval szemben 2%-kal, az amerikai dollárral szemben közel 6%-kal erősödött.
Mire érdemes figyelni az esetlegesen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?
MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.
A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok pozitív korrekciója.
Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?
A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.
A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.
Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, amely fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ezzel, a futamidőt kiváró befektetési magatartással ténylegesen pozitív hozamot realizálunk.
Mi történik azonban akkor, ha fél év után – a futamidő lejárata előtt - valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetett pénzemre, és el akarom adni a megvett állampapírt. Ekkor az árat, amiért azt el tudom adni, az elmúlt időszak gazdasági/pénzügyi folyamatainak változása és a mindenkori aktuális tőkepiaci körülmények határozzák meg.
Ha a tőkepiacokon az eltelt fél évben nem történt változás, - például az MNB sem módosított az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3%-os kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.
A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt félévben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os állampapírpiaci hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.
Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg „félidőben” a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.
Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.
Mivel a Pénztár a Befektetési Politikának megfelelően alakítja ki a portfóliókat és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni az aktuálisan elérhető piaci áron, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.
Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban, ahogyan a hozamvárakozások növekedése a fenti példában bemutatottak szerint árfolyamcsökkenést eredményez.
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.
Frissítve: 2025.09.01.
Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.
Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 9 portfóliót, portfólió- megosztást, kedvező TKM mutatót és hosszú távon kiváló hozameredményeket ért el és kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.
Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és a portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszú távon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
Bővebben a Pénztár által elért hozamokról
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 9 portfólió közül választhat, ezen felül élhet a portfóliómegosztás lehetőségével is:
Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő kockázatú és hozampotenciállal rendelkező portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a pénztártagok ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárással bíró, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetekre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.
Bővebben a portfóliómegosztásról
Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?
Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a Rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével,
Befektetési környezet 2025-ben
II. negyedév
A tőkepiaci volatilitás április elején, Trump elnök átfogó vámterveinek bemutatásával nagymértékben fölerősödött, és rövid idő alatt jelentősebb mértékű részvénypiaci eséseket eredményezett. Ezt követően - párhuzamosan a kompromisszumokra való törekvési szándékokkal, illetve az intézkedések hatálybaléptetésének 90 napos elhalasztásával - pozitív irányú korrekció indult el, a részvénypiacok május közepére ledolgozták az eséseket, majd még tovább emelkedtek az ezt követő hetek folyamán. A negyedév második felére egyes indexek értéke új csúcsokra is ért. A vámintézkedések/kereskedelmi megállapodások végleges formájának hiányában azok növekedési és inflációs hatásai nehezen voltak előrejelezhetőek ebben az időszakban, emiatt az amerikai Fed sem csökkentett a kamatokon, míg az Európai Központi Bank tovább mérsékelte irányadó rátáját. Eközben az euró tovább erősödött az amerikai dollárral szemben. A hazai és régiós részvények ebben az időszakban is – forintban kifejezve – markánsan jobb teljesítményt értek el. Júniusban az izraeli-iráni katonai konfliktus az olaj árfolyamában hozott jelentős ingadozásokat, ugyanakkor – a gyors lezárással is összefüggésben – a részvénypiaci hatások korlátozottak maradtak.
A hazai állampapírpiacon az elvárt hozamok csökkentek a második negyedév folyamán, ezek mértéke inkább az éven belüli és a közepes (3-5 éves) lejáratokon volt számottevőbb. Az MNB ebben az időszakban is tartotta a 6,50%-os kamatszintet, a Monetáris Tanács június végi megítélése szerint „az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.” A forint árfolyama az időszak nagy részében a 400-410 közötti sávban tartózkodott az euróval szemben, a negyedévet a 399-400 körüli árfolyamszinten zárva.
I. negyedév
A tavaly novemberben megválasztott, majd idén januárban beiktatott régi-új amerikai elnök, Donald Trump második ciklusáról a befektetők többsége úgy vélekedett, hogy kedvező lehet az amerikai növekedési kilátásokra és ezen keresztül a részvénypiacokra, miközben negatív lehet a legtöbb más földrajzi régióra. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai terveket számos kritika is érte (pl. inflációs hatások). Emellett kedvezőtlen tényező a Trump-elnökséggel együttjáró kiszámíthatatlanság és „politikai zaj”: ez első körben a február eleji, Kanadára és Mexikóra kivetett, majd el is halasztott, végül márciusban bevezetett 25%-os vámintézkedéseken keresztül is tetten érhető volt. Eközben Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban (is) a kormányváltás hozott gazdaságpolitikai fordulatot, a szigorú fiskális politikával szemben a gazdaságélénkítés került előtérbe. Március elején már a befektetői kockázatkerülés volt jellemző, ami a részvénypiaci árfolyam- és állampapírpiaci hozamesések mellett kivételesen, ám a fentiekkel jól magyarázhatóan az euró-dollár árfolyamának emelkedését (az euró erősödését / a dollár gyengülését) eredményezte. Ebben a bizonytalan környezetben a FED megállt a kamatcsökkentési sorozatával. Az EKB esetében azonban a vámháború negatív növekedési hatása erősödött föl, mely újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéseket eredményezett januárban és márciusban is. Az amerikai részvényindexek – dollárban és forintban kifejezve egyaránt – negatív első negyedévet zártak, míg nyugat-európai társaik egyszámjegyű pozitív teljesítményt értek el. Az orosz-ukrán háború lezárását övező optimizmussal párhuzamosan a hazai BUX, és a régiós CETOP indexek jócskán 10% fölötti emelkedést mutatott.
A legtöbb várakozásnak megfelelően az időszak során nem változtatott az MNB az alapkamaton, március végén 6,5%-os szinten állt. A jegybank havi döntései alkalmával többek között hangsúlyozta az óvatos és türelmes monetáris politika indokoltságát - az új elnök, Varga Mihály is elkötelezett maradt a szigorúbb monetáris politika mellett. A hazai állampapírpiacon hozamemelkedés volt jellemző a különböző lejáratokon, így azok elért teljesítménye mérsékelt / enyhén negatív maradt az első negyedévben. A forint az euróval szemben 2%-kal, az amerikai dollárral szemben közel 6%-kal erősödött.
Mire érdemes figyelni az esetlegesen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?
MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.
A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok pozitív korrekciója.
Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?
A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.
A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.
Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, amely fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ezzel, a futamidőt kiváró befektetési magatartással ténylegesen pozitív hozamot realizálunk.
Mi történik azonban akkor, ha fél év után – a futamidő lejárata előtt - valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetett pénzemre, és el akarom adni a megvett állampapírt. Ekkor az árat, amiért azt el tudom adni, az elmúlt időszak gazdasági/pénzügyi folyamatainak változása és a mindenkori aktuális tőkepiaci körülmények határozzák meg.
Ha a tőkepiacokon az eltelt fél évben nem történt változás, - például az MNB sem módosított az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3%-os kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.
A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt félévben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os állampapírpiaci hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.
Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg „félidőben” a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.
Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.
Mivel a Pénztár a Befektetési Politikának megfelelően alakítja ki a portfóliókat és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni az aktuálisan elérhető piaci áron, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.
Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban, ahogyan a hozamvárakozások növekedése a fenti példában bemutatottak szerint árfolyamcsökkenést eredményez.
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.
Székhely: 1051 Budapest
József nádor tér 5-6.
Központi bankszámlaszám: 10918001-00000003-00140000
Adószám: 18069493-1-41
Telefon: +36 1 374 8400
E-mail: info@aranykornyp.hu
1051 Budapest, József nádor tér 5-6.
Tel.: +36 1 374 8400
E-mail: info@aranykornyp.hu
Központi bankszámlaszám: 10918001-00000003-00140000
Adószám: 18069493-1-41
Székhely: 1051 Budapest
József nádor tér 5-6.
Központi bankszámlaszám: 10918001-00000003-00140000
Adószám: 18069493-1-41
Telefon: +36 1 374 8400
E-mail: info@aranykornyp.hu
+36 1 374 8400
Írjon nekünk
+36 1 374 8400
Írjon nekünk