Befektetések
Befektetési kisokos

Frissítve: 2023.09.25.

Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.

Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 5 portfóliót, portfólió megosztást, kedvező TKM mutatót és hosszútávon kiváló hozameredményeket kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.

Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések

 

Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszútávon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.

Bővebben a Pénztár által elért hozamokról


Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 5 portfólió közül választhat:

Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?

A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő hozamú és kockázatú portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatást választók ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárású, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.

Bővebben a portfóliómegosztásról


Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?

Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével, és Pénztárunkhoz való eljuttatásával. A portfólióváltás és portfóliómegosztás díja egyaránt az egyéni számla váltással és/vagy megosztással érintett részének egy ezreléke, de maximum 2000 Ft. Ha egy nyilatkozattal egyszerre kezdeményez portfólióváltást és a portfóliók közti megosztási arány módosítását, akkor mindkét díj terheli, azaz ilyen esetben a teljes költség az érintett egyéni számlarész(ek) 1+1 ezreléke, maximum kétszer 2000 Ft.díj(ak)at a Pénztár a portfólió megosztással/váltással egy időben érvényesíti az egyéni számla terhére.

Még több a portfólióválasztásról

Befektetési környezet 2023 első felében (január 1. és augusztus 31. között)

A kihívásokkal teli 2022-es év után a 2023-as év első 8 hónapját tekintve alapvetően kedvező időszakon vannak túl a tőkepiacok. Azt nem állíthatjuk, hogy a tőzsdéket és gazdasági kilátásokat érintő kockázati faktorok szintje minimálisra esett volna - elég, ha csak tavasz eleji amerikai és európai pénzügyi szektort érintő eseményekre gondolunk -, de kellő mértékben csökkentek ahhoz, hogy a kötvény- és részvénypiacokon a tavalyi évhez képest mindenképpen kedvezőbb eredményeket láthassunk.

Különösen igaz ez a hazai eszközök vonatkozásában: annak ellenére, hogy a kamatcsökkentés első lépései a második negyedévben kezdődtek el, a hazai állampapírok értékeltsége nagymértékben javult, erőteljes árfolyamemelkedést eredményezve. Ennek okai között említhető a stabilizálódás jeleit mutató makrogazdasági környezet, ideértve az infláció már megindult és várható további csökkenését, a nyersanyag- és energiaárak (részleges) helyreállását és a jegybanki szigorítási ciklusok tetőzését - hazai és globális tekintetben egyaránt.

Fentiek mellett a forint árfolyama is jelentős mértékben erősödött, az euróval és az amerikai dollárral szemben is közel 5-7%-kal.

Ennek eredményeképpen az éven belüli, rövid lejáratú állampapírokat tömörítő RMAX index értéke több mint 10%-kal, a hosszabb lejáratú, fix kamatozású állampapírokat magában foglaló MAX index értéke több mint 16%-kal emelkedett január elejétől. A hazai részvénypiacokat reprezentáló BUX index értéke kimagasló, 27%-os emelkedést ért el, illetve a régiós részvényeket magában foglaló CETOP index is közel 11%-kal emelkedett év eleje óta (forintban mérve), míg a fejlett részvények MSCI World indexe is kétszámjegyű pozitív teljesítményt tudna felmutatni (dollárban kifejezve), azonban a hazai deviza erősödése - a tavalyi évvel ellentétben - egyszámjegyűre erodálta ezt. A fejlődő részvénypiacok (MSCI Emerging index) esetében az emelkedés (dollárban mérve) szerényebb mértékű (kevesebb mint 3%-os), forintban kifejezve negatív ezen eszközosztály teljesítménye. A részletezett adatokat az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár választható portfólióinak teljesítményeire is rávetíthetjük, melyek idei évben elért – nem évesített - hozama augusztus végével 8-14% között tartózkodott.

Árfolyamok


Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?

A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.

A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.

Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, amely fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ezzel, a futamidőt kiváró befektetési magatartással ténylegesen pozitív hozamot realizálunk.

Mi történik azonban akkor, ha fél év után – a futamidő lejárata előtt - valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetett pénzemre, és el akarom adni a megvett állampapírt. Ekkor az árat, amiért azt el tudom adniaz elmúlt időszak gazdasági/pénzügyi folyamatainak változása és mindenkori aktuális tőkepiaci körülmények határozzák meg.

Ha a tőkepiacokon az eltelt fél évben nem volt változás, - például az MNB sem módosított az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3%-os kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.

kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt fél évben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os állampapírpiaci hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.

Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg „félidőben” a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.

Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.

Mivel a Pénztár a Befektetési Politikának megfelelően alakítja ki a portfóliókat és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni az aktuálisan elérhető piaci áron, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.

Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban, ahogyan a hozamvárakozások növekedése a fenti példában bemutatottak szerint árfolyamcsökkenést eredményez. 
hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.

Mire érdemes figyelni az esetlegesen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?

  • Egy adott időszakra kimutatott hozameredmény csak portfóliómódosítással, kifizetés igénylésével, vagy pénztári átlépéssel kerülhet realizálásra azáltal, hogy ténylegesen a tranzakció fordulónapjának árfolyamával kivonásra került a megtakarítás. Így egy ilyen időszakban elveszítjük az aktuális portfólió meglévő hozampotenciálját, pozitív irányú korrekciójának lehetőségét, ami pl. a kötvények lejáratig, vagy a részvények hosszabb távú tartásával érhető el.
  • Az alacsonyabb árfolyam viszont optimális beszállási pont lehet a megtakarítás növelésére. 

MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.  

  • Magasabb kockázatú portfólióból való váltás esetén ilyenkor egyrészt az árfolyamcsökkenés azonnal realizált veszteséggé válik, másrészt egy alacsony kockázatú portfólióban elvész annak a lehetősége, hogy a piacokon törvényszerűen bekövetkező árfolyamemelkedés kompenzálja az elszenvedett elméleti veszteséget.

A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok magára találása.

A Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagjának írása, a jelenlegi kedvezőtlen hozamkörnyezettel kapcsolatban>>

Befektetési kisokos

Frissítve: 2023.09.25.

Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.

Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 5 portfóliót, portfólió megosztást, kedvező TKM mutatót és hosszútávon kiváló hozameredményeket kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.

Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések

 

Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszútávon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.

Bővebben a Pénztár által elért hozamokról


Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 5 portfólió közül választhat:

Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?

A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő hozamú és kockázatú portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatást választók ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárású, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.

Bővebben a portfóliómegosztásról


Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?

Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével, és Pénztárunkhoz való eljuttatásával. A portfólióváltás és portfóliómegosztás díja egyaránt az egyéni számla váltással és/vagy megosztással érintett részének egy ezreléke, de maximum 2000 Ft. Ha egy nyilatkozattal egyszerre kezdeményez portfólióváltást és a portfóliók közti megosztási arány módosítását, akkor mindkét díj terheli, azaz ilyen esetben a teljes költség az érintett egyéni számlarész(ek) 1+1 ezreléke, maximum kétszer 2000 Ft.díj(ak)at a Pénztár a portfólió megosztással/váltással egy időben érvényesíti az egyéni számla terhére.

Még több a portfólióválasztásról

Befektetési környezet 2023 első felében (január 1. és augusztus 31. között)

A kihívásokkal teli 2022-es év után a 2023-as év első 8 hónapját tekintve alapvetően kedvező időszakon vannak túl a tőkepiacok. Azt nem állíthatjuk, hogy a tőzsdéket és gazdasági kilátásokat érintő kockázati faktorok szintje minimálisra esett volna - elég, ha csak tavasz eleji amerikai és európai pénzügyi szektort érintő eseményekre gondolunk -, de kellő mértékben csökkentek ahhoz, hogy a kötvény- és részvénypiacokon a tavalyi évhez képest mindenképpen kedvezőbb eredményeket láthassunk.

Különösen igaz ez a hazai eszközök vonatkozásában: annak ellenére, hogy a kamatcsökkentés első lépései a második negyedévben kezdődtek el, a hazai állampapírok értékeltsége nagymértékben javult, erőteljes árfolyamemelkedést eredményezve. Ennek okai között említhető a stabilizálódás jeleit mutató makrogazdasági környezet, ideértve az infláció már megindult és várható további csökkenését, a nyersanyag- és energiaárak (részleges) helyreállását és a jegybanki szigorítási ciklusok tetőzését - hazai és globális tekintetben egyaránt.

Fentiek mellett a forint árfolyama is jelentős mértékben erősödött, az euróval és az amerikai dollárral szemben is közel 5-7%-kal.

Ennek eredményeképpen az éven belüli, rövid lejáratú állampapírokat tömörítő RMAX index értéke több mint 10%-kal, a hosszabb lejáratú, fix kamatozású állampapírokat magában foglaló MAX index értéke több mint 16%-kal emelkedett január elejétől. A hazai részvénypiacokat reprezentáló BUX index értéke kimagasló, 27%-os emelkedést ért el, illetve a régiós részvényeket magában foglaló CETOP index is közel 11%-kal emelkedett év eleje óta (forintban mérve), míg a fejlett részvények MSCI World indexe is kétszámjegyű pozitív teljesítményt tudna felmutatni (dollárban kifejezve), azonban a hazai deviza erősödése - a tavalyi évvel ellentétben - egyszámjegyűre erodálta ezt. A fejlődő részvénypiacok (MSCI Emerging index) esetében az emelkedés (dollárban mérve) szerényebb mértékű (kevesebb mint 3%-os), forintban kifejezve negatív ezen eszközosztály teljesítménye. A részletezett adatokat az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár választható portfólióinak teljesítményeire is rávetíthetjük, melyek idei évben elért – nem évesített - hozama augusztus végével 8-14% között tartózkodott.

Árfolyamok


Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?

A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.

A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.

Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, amely fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ezzel, a futamidőt kiváró befektetési magatartással ténylegesen pozitív hozamot realizálunk.

Mi történik azonban akkor, ha fél év után – a futamidő lejárata előtt - valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetett pénzemre, és el akarom adni a megvett állampapírt. Ekkor az árat, amiért azt el tudom adniaz elmúlt időszak gazdasági/pénzügyi folyamatainak változása és mindenkori aktuális tőkepiaci körülmények határozzák meg.

Ha a tőkepiacokon az eltelt fél évben nem volt változás, - például az MNB sem módosított az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3%-os kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.

kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt fél évben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os állampapírpiaci hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.

Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg „félidőben” a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.

Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.

Mivel a Pénztár a Befektetési Politikának megfelelően alakítja ki a portfóliókat és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni az aktuálisan elérhető piaci áron, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.

Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban, ahogyan a hozamvárakozások növekedése a fenti példában bemutatottak szerint árfolyamcsökkenést eredményez. 
hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.

Mire érdemes figyelni az esetlegesen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?

  • Egy adott időszakra kimutatott hozameredmény csak portfóliómódosítással, kifizetés igénylésével, vagy pénztári átlépéssel kerülhet realizálásra azáltal, hogy ténylegesen a tranzakció fordulónapjának árfolyamával kivonásra került a megtakarítás. Így egy ilyen időszakban elveszítjük az aktuális portfólió meglévő hozampotenciálját, pozitív irányú korrekciójának lehetőségét, ami pl. a kötvények lejáratig, vagy a részvények hosszabb távú tartásával érhető el.
  • Az alacsonyabb árfolyam viszont optimális beszállási pont lehet a megtakarítás növelésére. 

MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.  

  • Magasabb kockázatú portfólióból való váltás esetén ilyenkor egyrészt az árfolyamcsökkenés azonnal realizált veszteséggé válik, másrészt egy alacsony kockázatú portfólióban elvész annak a lehetősége, hogy a piacokon törvényszerűen bekövetkező árfolyamemelkedés kompenzálja az elszenvedett elméleti veszteséget.

A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok magára találása.

A Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagjának írása, a jelenlegi kedvezőtlen hozamkörnyezettel kapcsolatban>>

Sütibeállításokkal kapcsolatos információk

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár weboldala sütiket (cookie-kat) használ a weboldal működtetése, biztonságos használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és a releváns ajánlatok megjelenítése érdekében.