Frissítve: 2023.05.24.
Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.
Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 5 portfóliós kínálatot, portfólió megosztást, a piaci átlagtól kedvezőbb TKM mutatót és hosszútávon kiváló hozameredményeket kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.
Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszútávon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 5 portfólió közül választhat:
Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő hozamú és kockázatú portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatást választók ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárású, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.
Bővebben a portfóliómegosztásról
Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?
Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével, és Pénztárunkhoz való eljuttatásával. A portfólióváltás és portfóliómegosztás díja egyaránt az egyéni számla egy ezreléke, de maximum 2000 Ft. Ha egy nyilatkozattal egyszerre kezdeményez portfólióváltást és a portfóliók közti megosztási arány módosítását, akkor mindkét díj terheli. A díj(ak)at a Pénztár a portfólió megosztással/váltással egy időben érvényesíti az egyéni számla terhére.
Még több a portfólióválasztásról
Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?
A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.
A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.
Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, ami fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ez így valóban szükségszerűen pozitív hozam.
Mi történik azonban akkor, ha fél év után valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetésre, és el akarom adni. Ekkor az árat, amiért el tudom adni az állampapírt, a piac árai határozzák meg.
Ha a piacon az eltelt fél évben nem volt változás, - például az MNB sem változtatott az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3% kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.
A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt fél évben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.
Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg félidőben a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.
Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.
Mivel a Pénztár nem a tagok egyenkénti befizetéseiből tölti fel a portfóliót, és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni, hogy mi lenne az az ár, amin azokat aktuálisan el lehetne adni, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.
Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban.
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.
Befektetési környezet 2023 első időszakában (január 1. és május 23. között)
A kihívásokkal teli 2022-es év után a 2023-as év első 5 hónapját tekintve alapvetően kedvező időszakon vannak túl a tőkepiacok. Azt nem állíthatjuk, hogy a tőzsdéket és gazdasági kilátásokat érintő kockázati faktorok szintje minimálisra esett volna - elég, ha csak a közelmúlt amerikai és európai pénzügyi szektort érintő eseményeire gondolunk -, de kellő mértékben csökkentek ahhoz, hogy a kötvény- és részvénypiacokon a tavalyi évhez képest mindenképpen kedvezőbb eredményeket láthassunk.
Különösen igaz ez a hazai eszközök vonatkozásában: annak ellenére, hogy a kamatcsökkentés első lépései jelenleg kezdődnek el, a hazai állampapírok értékeltsége nagymértékben javult, erőteljes árfolyamemelkedést eredményezve. Ennek oka a stabilizálódás jeleit mutató makrogazdasági környezet, ideértve az infláció már megindult és várható további csökkenését, a nyersanyag- és energiaárak (részleges) helyreállását és a jegybanki szigorítási ciklusok tetőzését - hazai és globális tekintetben egyaránt.
Fentiek mellett a forint árfolyama is jelentős mértékben erősödött, az euróval és az amerikai dollárral szemben is közel 6-7%-kal.
Ennek eredményeképpen az éven belüli, rövid lejáratú állampapírokat tömörítő RMAX index értéke 5%-kal, a hosszabb lejáratú, fix kamatozású állampapírokat magában foglaló MAX index értéke több mint 8%-kal emelkedett január elejétől. A hazai és régiós részvénypiacokat reprezentáló BUX és CETOP indexek mintegy 6-7%-kal emelkedtek év eleje óta (forintban mérve), míg a fejlett és a fejlődő részvények MSCI World illetve MSCI Emerging indexe is pozitív teljesítményt tudna felmutatni (dollárban kifejezve), azonban a hazai deviza erősödése - a tavalyi évvel ellentétben - erodálta ezen hozamokat, így az MSCI World index stagnál, míg az MSCI EM -5% körüli teljesítménnyel bír ez idáig 2023-ban, forintban számítva. A részletezett adatokat az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár választható portfólióinak teljesítményeire is rávetíthetjük. A pozitív hatás a legnagyobb arányban hazai állampapírokat és egyéb kötvény típusú eszközöket tartalmazó portfólióban, a kevésbé kedvező hatás a legnagyobb külföldi részvénykitettséggel rendelkező portfólió jelenlegi teljesítményében mutatkozik.
Mi történt 2021-2022-ben az állampapírok piacán, és hogyan hatott ez a pénztár portfólióinak árfolyamára?
Az elmúlt negyedévek során az előző témában kifejtett folyamat játszódott le az állampapírpiacokon, nem csak Magyarországon. Az infláció hirtelen, az általános várakozásoknál nagyobb mértékben megemelkedett. Ez főként a Covid-járvány enyhülésének eredménye volt 2021-ben: az árak emelkedése a gyors gazdasági kilábalás hatására erősödött, amelynek üteme meglepetésként érte nem csak a befektetőket, hanem a világ összes jegybankját is. A kialakult magas inflációs környezet messze felülmúlta a jegybankok előrejelzéseit. A gazdasági kilábalás megindulása és a felhalmozott megtakarítások keresletet generáló hatásaként a világban mindenhol erőteljesen elkezdtek emelkedni 2021-ben az inflációs mutatók, mely folyamatok 2022-ben tovább erősödtek globálisan és hazánkban is
Válaszként az infláció fékezése és a forint árfolyamának megtámasztása érdekében a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan emelte a jegybanki kamatokat (már 2021-től kezdve), ezáltal az intézmények által megvásárolt állampapírok árfolyama csökkent. A magyar kamatemelés régiós viszonylatban is kiemelkedő volt. A kamatemelési ciklus az orosz-ukrán háború kitörését követően, az infláció további emelkedésével és az általános befektetői kockázatkerüléssel párhuzamosan tovább folytatódott 2022-ben. Az alapkamat a kétszámjegyű tartományba került (év végén 13%), a hazai állampapírok értékeltsége tovább csökkent, elvárt hozamuk szintén elérte – a rövidebb lejáratok esetében jelentősen meg is haladta – a 10%-os értéket.
Az állampapírok árfolyamcsökkenése változó mértékben érintette a portfóliókat a 2021-2022-es időszak során Azokban a portfóliókban, amelyek csak ilyen eszközt tartalmaztak, az árfolyamcsökkenés időszakosan jelentősebb volt, míg azokban a portfóliókban, amelyek részvényeket is tartalmaztak, ott a (főként külföldi) részvények relatíve jobb forintban kifejezett teljesítménye változó mértékben ellensúlyozni tudta az állampapírok okozta árfolyamcsökkenést. 2022 végére, a hazai állampapír-piaci hozamok utolsó negyedévben látott csökkenése és a forint árfolyamának erősödése következtében ezek a hatások kiegyenlítettebbé váltak.
Pozitív fejlemény, hogy a kötvények hozamemelkedés után kialakult magasabb jövőbeni hozama kompenzál az elkövetkező években. Egy példával érzékeltetve: a 10 éves magyar állampapír hozama a korábbi 2,5% helyett 2021 végén 4,5%, 2022 végén 8-9% körül volt, azaz – a hozamvárakozások változatlansága esetén - ekkora hozamot érhet el a befektető a kötvények tartásával évről évre, illetve éves szinten ennyi hozamot realizálhatunk az állampapír lejáratig történő tartásával. Amennyiben tehát a kamatok nem emelkednek lényegesen tovább a jövőben (jelenleg ez a piaci várakozás, illetve, hogy az infláció lassan, de csökkenésnek indulhat), akkor a kötvény típusú instrumentumok kompenzálni tudják a 2021-2022. évben az ezen az eszközosztályon kimutatott negatív irányú korrekciót.
Az alábbi grafikonok a portfóliókat alkotó fő értékpapírok (állampapírok, részvények) teljesítményének mérésére használt piaci referenciahozamok 2021-2022 évi teljesítményét mutatják. Jól látható, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok referenciahozamai (HMAX: 3 év felett, MAX: 1 év felett) jelentős veszteséget mutatnak, a rövidtávú állampapírok esetében az RMAX (3 hónap és 1 év között) teljesítménye kismértékben negatív, míg a ZMAX-é (3 hónapnál rövidebb) hasonlóan kismértékben pozitív.
A részvényindexek 2021-ben kiemelkedő teljesítményt értek el, míg a 2022-es évben a kötvényekhez a hasonlóan csökkentek az árfolyamok. Az egyes régiók (Magyarország:
BUX, Kelet-Közép-Európa: CETOP, Európa: Eurostoxx, Észak-Amerika: S&P 500, fejlődő országok: MSCI EM, globális: MSCI World) között viszont jelentős különbségek voltak.
A 2022-es eseményekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan befolyásolta az ukrán-orosz helyzet megtakarításaink értékét? Mi történt a háború kitörése óta?
A februárban kitört orosz-ukrán háború, mint sajnálatos módon minden ilyen jellegű esemény, negatívan befolyásolta az eszközárakat mindenhol a világban. Különösen érzékenyen reagáltak a háború megindulására a kelet-közép-európai országok eszközei, mind a részvénypiacok, mind a kötvénypiacok.
A háború kitörésekor óriási volt a bizonytalanság, és nehéznek is tűnt találgatásokba bocsátkozni a lehetséges kimeneteleket illetően. A historikus tapasztalatok alapján vagyonkezelőink egyöntetű szakmai véleménye volt, hogy amennyiben az események regionális katonai konfliktusra korlátozódnak, arra csak rövidtávon reagálnak érdemben a tőzsdék. A regionális katonai konfliktus okozta geopolitikai sokkok általában csak kisebb korrekciót okoztak korábban a főbb részvénypiaci indexeknél, 3-6 hónapos időtávon már „kinövik” a sokkot a főbb indexek.
A konfliktus immáron egy éve tart, és annak végét, illetve lefolyását is bizonytalanság övezi. A befektetési eszközök árfolyamalakulását nyomon követve az állapítható meg, hogy a 2022. év eleji sokkhatáson a tőkepiacok talán túlvannak, és a háború közvetett hatásai és az összetett gazdasági következményei befolyásolják az árfolyamok mozgását. Makrogazdasági szempontból eddig annyit lehet látni, hogy a megugró energiaárak felfelé hajtották az inflációt, és visszafogták a gazdasági növekedést.
Milyen közvetlen hatásai voltak a háború kitörésének a pénztári megtakarításokra, milyen lépéseket tettek meg a vagyonkezelők?
A Pénztár portfólióiban nincs és a háború kitörésekor sem volt már közvetlen ukrán, illetve orosz eszköz, sem kötvény, sem részvény formájában. Ugyanakkor a vagyonkezelők fektetnek olyan eszközökbe, amelyek különböző nemzetközi tőkepiaci indexeket követnek; egyes ilyen indexekben találhatók orosz eszközök, ezek aránya azonban minimális, az egyes portfóliók vagyonának 0,2%-0,5%-a.
A minimális orosz kitettség tartása mellett a vagyonkezelők szakértői munkájának volt köszönhető a portfóliók összetételének kialakítása oly módon, hogy azok ellenállóbbá váljanak a kialakult háborús konfliktus tőkepiaci hatásainak. Ez is eredményezte, hogy a Pénztár portfóliói a benchmark teljesítményhez képest jelentős – több százalékos – felülteljesítést értek el 2022-ben.
Milyen gazdasági események hatottak még a pénztári megtakarításokra 2022-ben?
A befektetések szempontjából ez az esztendő - a háború makrogazdasági hatásainak értékelése mellett - a fejlett piaci nagy jegybankok (amerikai Federal Reserve, Európai Központi Bank) kamatemeléseiről, a magas inflációról (globális és hazai szinten), a gazdasági növekedés várható lassulásáról és az ezzel kapcsolatos befektetői bizonytalanságról szólt.
A Covid járványt követő nyitás utáni keresletbővülés és az orosz-ukrán háború kitörésével újabb csúcsokat döntő nyersanyagárak emelkedésével az infláció is jelentős mértékben emelkedett, melyre válaszul a kamatemelési ciklus az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is megkezdődött 2022-ben, mely általánosságban negatív hatást gyakorolt a befektetési eszközök árfolyamára.
A háború földrajzi közelsége, az energiaárak és az infláció emelkedése, az MNB kamatemelései kedvezőtlenül érintették a hazai részvény- és kötvényeszközök értékeltségét is. A hazai deviza árfolyama is számottevő mértékben gyengült az év során, növelve a külföldi befektetési eszközök forintban kifejezett értékét.
A globális és hazai hatások alól a pénztári portfóliók sem tudják kivonni magukat, ugyanakkor vagyonkezelőink ebben a helyzetben is mindent megtettek és megtesznek tagjaink befektetéseinek érdekében, melynek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a Pénztár portfóliói – a korábbi időszakokkal megegyezően – 2022-ben is referenciahozam felett teljesítettek.
Mit tett, mit tesz a Pénztár?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár 4 vagyonkezelővel, többes vagyonkezelést folytat, a kockázatcsökkentés, a hozammaximalizálás és a szakértelem koncentrációjának érdekében egyaránt.
MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.
A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok magára találása.
Mire érdemes figyelni az ilyen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?
Frissítve: 2023.05.24.
Tapasztalataink szerint az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.
Pénztárunk amellett, hogy 20%-os - éves szinten akár 150 ezer Ft - adókedvezményt, kamatadó és szocho mentes hozamot, cafetéria lehetőséget, 5 portfóliós kínálatot, portfólió megosztást, a piaci átlagtól kedvezőbb TKM mutatót és hosszútávon kiváló hozameredményeket kínál, a befektetési eredmények hátteréről nyújtott információkkal is törekszik hozzájárulni a tudatos megtakarításhoz.
Befektetésekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávon érdemes vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől és portfólió kockázatosságától függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszútávon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 5 portfólió közül választhat:
Hogyan működik az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként vezette be a teljeskörű portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban, két eltérő hozamú és kockázatú portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatást választók ezáltal teljesen személyre szabhatják befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Ez a megoldás ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárású, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban. Azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profillal rendelkező portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.
Bővebben a portfóliómegosztásról
Hogyan tudok a portfóliómon módosítani?
Portfólióválasztáskor az elmúlt időszak eredményeinek értékelése mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a jelenlegi portfólióban lévő eszközöktől várható hozampotenciált, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével, és Pénztárunkhoz való eljuttatásával. A portfólióváltás és portfóliómegosztás díja egyaránt az egyéni számla egy ezreléke, de maximum 2000 Ft. Ha egy nyilatkozattal egyszerre kezdeményez portfólióváltást és a portfóliók közti megosztási arány módosítását, akkor mindkét díj terheli. A díj(ak)at a Pénztár a portfólió megosztással/váltással egy időben érvényesíti az egyéni számla terhére.
Még több a portfólióválasztásról
Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?
A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.
A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.
Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, ami fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ez így valóban szükségszerűen pozitív hozam.
Mi történik azonban akkor, ha fél év után valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetésre, és el akarom adni. Ekkor az árat, amiért el tudom adni az állampapírt, a piac árai határozzák meg.
Ha a piacon az eltelt fél évben nem volt változás, - például az MNB sem változtatott az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3% kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.
A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt fél évben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.
Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg félidőben a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.
Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.
Mivel a Pénztár nem a tagok egyenkénti befizetéseiből tölti fel a portfóliót, és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni, hogy mi lenne az az ár, amin azokat aktuálisan el lehetne adni, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.
Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban.
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.
Befektetési környezet 2023 első időszakában (január 1. és május 23. között)
A kihívásokkal teli 2022-es év után a 2023-as év első 5 hónapját tekintve alapvetően kedvező időszakon vannak túl a tőkepiacok. Azt nem állíthatjuk, hogy a tőzsdéket és gazdasági kilátásokat érintő kockázati faktorok szintje minimálisra esett volna - elég, ha csak a közelmúlt amerikai és európai pénzügyi szektort érintő eseményeire gondolunk -, de kellő mértékben csökkentek ahhoz, hogy a kötvény- és részvénypiacokon a tavalyi évhez képest mindenképpen kedvezőbb eredményeket láthassunk.
Különösen igaz ez a hazai eszközök vonatkozásában: annak ellenére, hogy a kamatcsökkentés első lépései jelenleg kezdődnek el, a hazai állampapírok értékeltsége nagymértékben javult, erőteljes árfolyamemelkedést eredményezve. Ennek oka a stabilizálódás jeleit mutató makrogazdasági környezet, ideértve az infláció már megindult és várható további csökkenését, a nyersanyag- és energiaárak (részleges) helyreállását és a jegybanki szigorítási ciklusok tetőzését - hazai és globális tekintetben egyaránt.
Fentiek mellett a forint árfolyama is jelentős mértékben erősödött, az euróval és az amerikai dollárral szemben is közel 6-7%-kal.
Ennek eredményeképpen az éven belüli, rövid lejáratú állampapírokat tömörítő RMAX index értéke 5%-kal, a hosszabb lejáratú, fix kamatozású állampapírokat magában foglaló MAX index értéke több mint 8%-kal emelkedett január elejétől. A hazai és régiós részvénypiacokat reprezentáló BUX és CETOP indexek mintegy 6-7%-kal emelkedtek év eleje óta (forintban mérve), míg a fejlett és a fejlődő részvények MSCI World illetve MSCI Emerging indexe is pozitív teljesítményt tudna felmutatni (dollárban kifejezve), azonban a hazai deviza erősödése - a tavalyi évvel ellentétben - erodálta ezen hozamokat, így az MSCI World index stagnál, míg az MSCI EM -5% körüli teljesítménnyel bír ez idáig 2023-ban, forintban számítva. A részletezett adatokat az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár választható portfólióinak teljesítményeire is rávetíthetjük. A pozitív hatás a legnagyobb arányban hazai állampapírokat és egyéb kötvény típusú eszközöket tartalmazó portfólióban, a kevésbé kedvező hatás a legnagyobb külföldi részvénykitettséggel rendelkező portfólió jelenlegi teljesítményében mutatkozik.
Mi történt 2021-2022-ben az állampapírok piacán, és hogyan hatott ez a pénztár portfólióinak árfolyamára?
Az elmúlt negyedévek során az előző témában kifejtett folyamat játszódott le az állampapírpiacokon, nem csak Magyarországon. Az infláció hirtelen, az általános várakozásoknál nagyobb mértékben megemelkedett. Ez főként a Covid-járvány enyhülésének eredménye volt 2021-ben: az árak emelkedése a gyors gazdasági kilábalás hatására erősödött, amelynek üteme meglepetésként érte nem csak a befektetőket, hanem a világ összes jegybankját is. A kialakult magas inflációs környezet messze felülmúlta a jegybankok előrejelzéseit. A gazdasági kilábalás megindulása és a felhalmozott megtakarítások keresletet generáló hatásaként a világban mindenhol erőteljesen elkezdtek emelkedni 2021-ben az inflációs mutatók, mely folyamatok 2022-ben tovább erősödtek globálisan és hazánkban is
Válaszként az infláció fékezése és a forint árfolyamának megtámasztása érdekében a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan emelte a jegybanki kamatokat (már 2021-től kezdve), ezáltal az intézmények által megvásárolt állampapírok árfolyama csökkent. A magyar kamatemelés régiós viszonylatban is kiemelkedő volt. A kamatemelési ciklus az orosz-ukrán háború kitörését követően, az infláció további emelkedésével és az általános befektetői kockázatkerüléssel párhuzamosan tovább folytatódott 2022-ben. Az alapkamat a kétszámjegyű tartományba került (év végén 13%), a hazai állampapírok értékeltsége tovább csökkent, elvárt hozamuk szintén elérte – a rövidebb lejáratok esetében jelentősen meg is haladta – a 10%-os értéket.
Az állampapírok árfolyamcsökkenése változó mértékben érintette a portfóliókat a 2021-2022-es időszak során Azokban a portfóliókban, amelyek csak ilyen eszközt tartalmaztak, az árfolyamcsökkenés időszakosan jelentősebb volt, míg azokban a portfóliókban, amelyek részvényeket is tartalmaztak, ott a (főként külföldi) részvények relatíve jobb forintban kifejezett teljesítménye változó mértékben ellensúlyozni tudta az állampapírok okozta árfolyamcsökkenést. 2022 végére, a hazai állampapír-piaci hozamok utolsó negyedévben látott csökkenése és a forint árfolyamának erősödése következtében ezek a hatások kiegyenlítettebbé váltak.
Pozitív fejlemény, hogy a kötvények hozamemelkedés után kialakult magasabb jövőbeni hozama kompenzál az elkövetkező években. Egy példával érzékeltetve: a 10 éves magyar állampapír hozama a korábbi 2,5% helyett 2021 végén 4,5%, 2022 végén 8-9% körül volt, azaz – a hozamvárakozások változatlansága esetén - ekkora hozamot érhet el a befektető a kötvények tartásával évről évre, illetve éves szinten ennyi hozamot realizálhatunk az állampapír lejáratig történő tartásával. Amennyiben tehát a kamatok nem emelkednek lényegesen tovább a jövőben (jelenleg ez a piaci várakozás, illetve, hogy az infláció lassan, de csökkenésnek indulhat), akkor a kötvény típusú instrumentumok kompenzálni tudják a 2021-2022. évben az ezen az eszközosztályon kimutatott negatív irányú korrekciót.
Az alábbi grafikonok a portfóliókat alkotó fő értékpapírok (állampapírok, részvények) teljesítményének mérésére használt piaci referenciahozamok 2021-2022 évi teljesítményét mutatják. Jól látható, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok referenciahozamai (HMAX: 3 év felett, MAX: 1 év felett) jelentős veszteséget mutatnak, a rövidtávú állampapírok esetében az RMAX (3 hónap és 1 év között) teljesítménye kismértékben negatív, míg a ZMAX-é (3 hónapnál rövidebb) hasonlóan kismértékben pozitív.
A részvényindexek 2021-ben kiemelkedő teljesítményt értek el, míg a 2022-es évben a kötvényekhez a hasonlóan csökkentek az árfolyamok. Az egyes régiók (Magyarország:
BUX, Kelet-Közép-Európa: CETOP, Európa: Eurostoxx, Észak-Amerika: S&P 500, fejlődő országok: MSCI EM, globális: MSCI World) között viszont jelentős különbségek voltak.
A 2022-es eseményekkel kapcsolatos gyakori kérdések
Hogyan befolyásolta az ukrán-orosz helyzet megtakarításaink értékét? Mi történt a háború kitörése óta?
A februárban kitört orosz-ukrán háború, mint sajnálatos módon minden ilyen jellegű esemény, negatívan befolyásolta az eszközárakat mindenhol a világban. Különösen érzékenyen reagáltak a háború megindulására a kelet-közép-európai országok eszközei, mind a részvénypiacok, mind a kötvénypiacok.
A háború kitörésekor óriási volt a bizonytalanság, és nehéznek is tűnt találgatásokba bocsátkozni a lehetséges kimeneteleket illetően. A historikus tapasztalatok alapján vagyonkezelőink egyöntetű szakmai véleménye volt, hogy amennyiben az események regionális katonai konfliktusra korlátozódnak, arra csak rövidtávon reagálnak érdemben a tőzsdék. A regionális katonai konfliktus okozta geopolitikai sokkok általában csak kisebb korrekciót okoztak korábban a főbb részvénypiaci indexeknél, 3-6 hónapos időtávon már „kinövik” a sokkot a főbb indexek.
A konfliktus immáron egy éve tart, és annak végét, illetve lefolyását is bizonytalanság övezi. A befektetési eszközök árfolyamalakulását nyomon követve az állapítható meg, hogy a 2022. év eleji sokkhatáson a tőkepiacok talán túlvannak, és a háború közvetett hatásai és az összetett gazdasági következményei befolyásolják az árfolyamok mozgását. Makrogazdasági szempontból eddig annyit lehet látni, hogy a megugró energiaárak felfelé hajtották az inflációt, és visszafogták a gazdasági növekedést.
Milyen közvetlen hatásai voltak a háború kitörésének a pénztári megtakarításokra, milyen lépéseket tettek meg a vagyonkezelők?
A Pénztár portfólióiban nincs és a háború kitörésekor sem volt már közvetlen ukrán, illetve orosz eszköz, sem kötvény, sem részvény formájában. Ugyanakkor a vagyonkezelők fektetnek olyan eszközökbe, amelyek különböző nemzetközi tőkepiaci indexeket követnek; egyes ilyen indexekben találhatók orosz eszközök, ezek aránya azonban minimális, az egyes portfóliók vagyonának 0,2%-0,5%-a.
A minimális orosz kitettség tartása mellett a vagyonkezelők szakértői munkájának volt köszönhető a portfóliók összetételének kialakítása oly módon, hogy azok ellenállóbbá váljanak a kialakult háborús konfliktus tőkepiaci hatásainak. Ez is eredményezte, hogy a Pénztár portfóliói a benchmark teljesítményhez képest jelentős – több százalékos – felülteljesítést értek el 2022-ben.
Milyen gazdasági események hatottak még a pénztári megtakarításokra 2022-ben?
A befektetések szempontjából ez az esztendő - a háború makrogazdasági hatásainak értékelése mellett - a fejlett piaci nagy jegybankok (amerikai Federal Reserve, Európai Központi Bank) kamatemeléseiről, a magas inflációról (globális és hazai szinten), a gazdasági növekedés várható lassulásáról és az ezzel kapcsolatos befektetői bizonytalanságról szólt.
A Covid járványt követő nyitás utáni keresletbővülés és az orosz-ukrán háború kitörésével újabb csúcsokat döntő nyersanyagárak emelkedésével az infláció is jelentős mértékben emelkedett, melyre válaszul a kamatemelési ciklus az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is megkezdődött 2022-ben, mely általánosságban negatív hatást gyakorolt a befektetési eszközök árfolyamára.
A háború földrajzi közelsége, az energiaárak és az infláció emelkedése, az MNB kamatemelései kedvezőtlenül érintették a hazai részvény- és kötvényeszközök értékeltségét is. A hazai deviza árfolyama is számottevő mértékben gyengült az év során, növelve a külföldi befektetési eszközök forintban kifejezett értékét.
A globális és hazai hatások alól a pénztári portfóliók sem tudják kivonni magukat, ugyanakkor vagyonkezelőink ebben a helyzetben is mindent megtettek és megtesznek tagjaink befektetéseinek érdekében, melynek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a Pénztár portfóliói – a korábbi időszakokkal megegyezően – 2022-ben is referenciahozam felett teljesítettek.
Mit tett, mit tesz a Pénztár?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár 4 vagyonkezelővel, többes vagyonkezelést folytat, a kockázatcsökkentés, a hozammaximalizálás és a szakértelem koncentrációjának érdekében egyaránt.
MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.
A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok magára találása.
Mire érdemes figyelni az ilyen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?
Székhely: 1051 Budapest
József nádor tér 5-6.
Központi bankszámlaszám: 10918001-00000003-00140000
Adószám: 18069493-1-41
Telefon: +36 1 374 8400
E-mail: info@aranykornyp.hu
1051 Budapest, József nádor tér 5-6.
Tel.: +36 1 347 8400
E-mail: info@aranykornyp.hu
Központi bankszámlaszám: 10918001-00000003-00140000
Adószám: 18069493-1-41
Székhely: 1051 Budapest
József nádor tér 5-6.
Központi bankszámlaszám: 10918001-00000003-00140000
Adószám: 18069493-1-41
Telefon: +36 1 374 8400
E-mail: info@aranykornyp.hu
+36 1 374 8400
Írjon nekünk
+36 1 374 8400
Írjon nekünk