Befektetésekkel kapcsolatos korábbi gyakori kérdések

• Befektetési környezet 2024-ben>>
• Befektetési környezet 2023-ban>>
• Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?>>

Befektetési környezet 2024-ben

IV. negyedév

A tőkepiacok szempontjából is a negyedév legmeghatározóbb eseménye az amerikai elnökválasztás volt. Donald Trump győzelmét követően a befektetők a várható vámok, a gazdasági protekcionizmus és csökkenő globális kereskedelem miatti emelkedő infláció hatásait próbálták meghatározni, miközben az amerikai gazdaságról továbbra is alapvetően kedvező makrogazdasági adatok érkeztek. A Fed az időszak során két 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, ugyanakkor a decemberi kamatdöntést szigorúbb jegybanki kommunikáció követte (az addigi várakozásokhoz képest kevesebb kamatcsökkentés következhet), ami - dollárban mérve - erodálta a megelőző két hónap fejlett részvénypiaci teljesítményének jelentős részét. A hazai deviza – főként dollárral szembeni - gyengülése okán azonban szép hozamot ért el ez a befektetési eszközosztály a negyedév során forintban kifejezve, illetve a hazai BUX és a régiós CETOP részvényindex is pozitív tartományban zárta az időszakot.

A változékony negyedik negyedéves tőkepiaci hangulatban mind a fejlett piaci, mind a hazai állampapírpiaci hozamszintek emelkedtek, így a kötvények teljesítménye összességében visszafogott volt. Ebben a környezetben az MNB sem folytatta a kamatcsökkentéseket, így az alapkamat változatlanul a 6,50%-os szinten tartózkodott az év utolsó hónapjaiban. A Monetáris Tanács decemberi közleménye is úgy fogalmazott, hogy „előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt”.

III. negyedév

Az augusztus eleji turbulenciát leszámítva további emelkedést hozott a részvénypiacokon a harmadik negyedév. Az európai részvényindexek ezen időszak során is lemaradást mutattak az amerikai indexekhez képest, ugyanakkor a fejlődő piaci részvények - köszönhetően a negyedév végi kínai gazdaságösztönző bejelentéseknek - egy nagyobb rallin mentek keresztül. Makrogazdasági oldalról a tőkepiacok irányát továbbra is a nagy jegybankok kamatpolitikája illetve az azzal kapcsolatos várakozások alakították (melyek közül külön kiemelhető az amerikai Fed négy év utáni első és rögtön 50 bázispontos csökkentése), ezekkel párhuzamosan külön figyelem övezte az inflációs, munkaerőpiaci és növekedési adatokat.

Az MNB két 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a negyedév során, ezzel az alapkamat szintje 6,50%-ra süllyedt. Negyedéves összehasonlításban a hazai deviza fél százalék körüli mértékben gyengült az euró ellenében, míg a kedvező tőkepiaci hangulatban és a Fed (várható) kamatpolitikájával párhuzamosan közel 4%-kal erősödött a dollárral szemben (369-ről a 354-355-ös szintekig). A hazai állampapírpiac teljesítménye ebben az időszakban is kedvező volt: ehhez hozzájárult az infláció csökkenése és a stabil költségvetés melletti kormányzati elköteződés, melyhez kapcsolódóan több bevételnövelő intézkedés is született.

II. negyedév

A II. negyedév elején fordult a korábbi trend a részvénypiacokon, a főbb indexek értékei öt hónap után csökkenéssel zártak áprilisban, melynek oka a vártnál magasabban alakuló tengerentúli infláció és ebből következően a Fed monetáris lazítása körüli bizonytalanság, annak időbeli eltolódása állt. Kedvező képet mutattak azonban a vállalati gyorsjelentések, a növekedés és a munakerőpiac is szilárdnak bizonyult, így az időszak második felében újra emelkedtek a részvénypiacok (élükön a technológiai cégekkel), támogatva az inflációs adatok már kedvezőbb alakulásával.

Itthon az MNB tovább folytatta a kamatcsökkentéseket, mellyel az alapkamat júniusban 7,00%-on állt. A döntéshozók jelezték, hogy előretekintve szűkebb lehet a jegybank mozgástere a további kamatvágásokat illetően. A befektetők részéről továbbra is fokozott figyelem hárult az infláció és a költségvetési egyenleg alakulására – utóbbit érintve jelentősebb mértékű kiadáscsökkentésekről döntött a kormányzat. Negyedéves összehasonlításban - kisebb mértékű hozamemelkedés mellett – pozitív teljesítményt nyújtott a hazai állampapírpiac, míg a forint az időszak első felében erősödött, a negyedév második felében hasonló mértékben gyengült a főbb devizákkal szemben.

I. negyedév

Folytatva a 2023-as év lendületét, az év első negyedéve is kedvezően alakult a részvénypiacokon. Az amerikai gazdaság növekedése, az erős foglalkoztatottság és a vállalati eredmények támogatták az optimista tőkepiaci hangulatot. Eközben az infláció csökkenése megtorpant a tengerentúlon és ezzel az amerikai jegybank (Fed) monetáris lazításával kapcsolatos várakozások is visszafogottabbá váltak. A részvénypiac szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a negyedév során az amerikai technológiai szektor nagy vállalatai mellett más iparágak és régiók (pl. a nyugat-európai és a közép-kelet-európai részvények) is emelkedni tudtak, míg a fejlődő piacok lemaradónak bizonyultak.

Itthon (és az eurózónában is) folytatódott az infláció mérséklődése, az MNB pedig folytathatta az előző évben megkezdett kamatcsökkentési ciklusát. Ugyanakkor a visszafogott növekedési kilátások, a költségvetés alakulásával kapcsolatos kockázatok és a túlzónak bizonyult kamatvágások kiárazódása a fejlett piacokon kedvezőtlenül hatott a hazai hosszú lejáratú állampapírok értékeltségére, hozamemelkedést eredményezve, A hazai deviza az időszak során közel 3,5%-kal gyengült az euróval, és mintegy 6,0%-kal a dollárral szemben.

Befektetési környezet 2023-ban

Pénzügyi és gazdasági szempontból a 2023 kiegyensúlyozottabb év volt, mint az azt megelőző, mert bár a geopolitikai konfliktusok érdemben nem enyhültek, az energiaárak stabilizálódása mellett a magas inflációs környezetből sikerült kilépni. Mindezek mellett a gazdasági növekedés globálisan – az Egyesült Államok erős eredményeivel együtt is – visszafogott volt a mögöttünk álló évben. Ennek eredményeként a tőkepiacokat erőteljesen befolyásolta az a várakozás, hogy a vezető jegybankok megállnak a kamatemelésekkel, a monetáris szigorítás ezt követően az ellenkező irányba fordul, támogatva a különböző befektetési eszközök értékeltségét is. A várakozások részben igazolódtak is, a kamatemelések ősszel megálltak az amerikai FED és Európai Központi Bank részéről, míg itthon a Magyar Nemzeti Bank a kétszámjegyű kamatszint csökkentésébe kezdett.

Az évre jellemző erőteljes befektetői optimizmus megteremtette annak lehetőséget, hogy - többszörösen ledolgozva a megelőző évi visszaesést - kiemelkedő hozamokat érhessenek el a Pénztár portfóliói.  A legtöbb hazai, régiós és nemzetközi kötvény- és részvénypiaci eszközosztály kétszámjegyű eredményeket ért el, közülük is kiemelkedett a magyar állampapír-, illetve a hazai és régiós részvénypiac teljesítménye. A fejlett piaci részvények - dollárban mért - 20% fölötti hozamát a forint árfolyamának erősödése mérsékelte, míg a fejlődő részvénypiaci index – elsősorban a kínai gazdaság gyengélkedése miatt – lemaradt a többi eszközosztálytól. A pénztár vagyonkezelőinek hozzáadott értéke is összességében pozitív volt 2023-ban is.

2023 ismét igazolta, hogy a kedvezőtlen tőzsdei időszakokat - rendszerint már rövidebb távon is – fellendülés követi, és a nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távon továbbra is érdemi hozamtöbblet lehetőségével bírnak, ezért pénzügyi döntéseinket ezen hosszú távú eredmények alapján érdemes meghozni.

Hozameredményeink

Árfolyamok

Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?

A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.

A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.

Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, amely fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ezzel, a futamidőt kiváró befektetési magatartással ténylegesen pozitív hozamot realizálunk.

Mi történik azonban akkor, ha fél év után – a futamidő lejárata előtt - valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetett pénzemre, és el akarom adni a megvett állampapírt. Ekkor az árat, amiért azt el tudom adni, az elmúlt időszak gazdasági/pénzügyi folyamatainak változása és a mindenkori aktuális tőkepiaci körülmények határozzák meg.

Ha a tőkepiacokon az eltelt fél évben nem történt változás, - például az MNB sem módosított az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3%-os kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.

A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt félévben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os állampapírpiaci hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.

Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg „félidőben” a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.

Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.

Mivel a Pénztár a Befektetési Politikának megfelelően alakítja ki a portfóliókat és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni az aktuálisan elérhető piaci áron, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.

Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban, ahogyan a hozamvárakozások növekedése a fenti példában bemutatottak szerint árfolyamcsökkenést eredményez. 
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.

Befektetési kisokos aktuális kérdések >>