Befektetési klub
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.
Pénztárunknál 20%-os - éves szinten 150 ezer Ft - adókedvezmény, kamatadó és szocho mentes hozam, cafetéria lehetőség, 4 portfóliós kínálat, a piaci átlagnál 20%-kal kisebb díjterhelési mutató és a hosszútávon elért kiváló hozameredmények mellett a befektetési eredmények hátteréről is igyekszünk információkat megosztani.
Befektetésekkel kapcsolatos kérdések:
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár hosszú távú teljesítménye?
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Hogyan működik a csak az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?
Mi történik a befektetési piacokon 2018-ban?
A hírekben nem olvashatunk válságról, miért tapasztalható mégis árfolyamesés?
Mit tesz a pénztár a jelenlegi helyzetben?
Hogyan befolyásolja a hosszú távú eredményeket a 2018. év?
Hogyan tudok portfóliómon módosítani?
Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávban kell vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszútávon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár hosszú távú teljesítménye?
Az önkéntes nyugdíjpénztári piac legnagyobb 10 pénztár nettó hozamrátáit összehasonlítva
-
az Aranykor Nyugdíjpénztár Egyensúly portfóliója a legjobb a közepes kockázatú portfóliók közül az elmúlt 15 éves átlag tekintetében;
-
a Csendélet portfóliónk 10 éves összehasonlításban az első az alacsony kockázatú besorolásban;
-
a magasabb kockázatot képviselő Lendület portfóliónk pedig a 15 éves időtávon nézve ért el második helyezést.*
*Forrás: MNB
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár fennállásának eredményeit tekintve megfelelt azon alapításkori célkitűzésének, hogy a közepes, vagy annál magasabb kockázatú portfóliókban hosszú távon, éves szinten átlagosan 2-3 %-os infláció feletti (reál) hozammal gyarapítsa pénztártagjai vagyonát.
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár hozamteljesítménye hogyan alakult évente átlagosan inflációhoz képest?
A befektetési eredmények értékelésekor fontos szempont, hogy az adott időszakban hogyan alakult az infláció, hiszen egy akár kétszámjegyű hozam sem biztosítja megtakarításunk reálértékének megőrzését, ha az infláció ugyanabban az időszakban meghaladta a hozamot.
Ezért a befektetési teljesítményt mindig az inflációval összevetve érdemes értékelni, ez mutatja meg, hogyan alakul megtakarításunk reálértéke.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen fontos hosszabb időtávban vizsgálni. Az alábbi grafikonon a pénztári nettó átlaghozamok és inflációs ráta alakulása látható az alapítástól, ami jól tükrözi, hogy az összességében emelkedő hozamszint ellenére időről-időre előfordultak olyan piaci események, melyek időlegesen az árfolyam csökkenését, visszakorrigálását – és ezzel együtt az egyéni számla hozamának átmeneti csökkenését – eredményezték. Hosszútávon azonban – ahogyan azt a pénztár hosszú távú hozamteljesítménye is mutatja - az árfolyam növekedése mutatható ki.
Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 4 portfólió közül választhat:
Mérsékelt kockázatú Csendélet portfólió >>
Közepesnél alacsonyabb kockázatú Harmónia portfólió >>
Közepes kockázatú Egyensúly portfólió >>
Közepesnél magasabb kockázatú Lendület portfólió >>
Hogyan működik a csak az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?
A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként, és egyedüliként vezette be a portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. Ezzel lehetővé vált, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban két eltérő hozamú és kockázatú portfólióban helyezze el. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatást választók ezáltal teljesen személyre szabhatják a befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Az innováció ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárású, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban, de azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profilú portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.
Bővebben a portfóliómegosztásról itt olvashat.
Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?
A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken.
A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapíron is lehet veszíteni, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfóliónak is lehet negatív a hozama.
Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, ami fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ez így valóban szükségszerűen pozitív hozam.
Mi történik azonban akkor, ha fél év után valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetésre, és el akarom adni. Ekkor az árat, amiért el tudom adni az állampapírt, a piac árai határozzák meg.
Ha a piacon az eltelt egy évben nem volt változás, az MNB sem változtatott az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak, akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3% kamat lesz.
A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt fél évben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.
Egy év múlva a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg félidőben a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Ez képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.
Fél év múlva tehát az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát vesztettem rajta 55 Ft-ot.
Mivel a pénztár nem a tagok egyenkénti befizetéseiből tölti fel a portfóliót, és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a pénztár az értékpapírjait naponta értékeli, naponta be kell értékelni, hogy mi lenne az az ár, amin aktuálisan el lehetne adni, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok. Számítási példán bemutatva: 10.098 Ft/10.150 Ft = 0,994876= 99,5%, azaz 0,5%-ot csökkent az árfolyam.
Forrás: Magyar Államkincstár
RMAX: 3 hónap és 1 év közötti futamidejű állampapírok árfolyamának alakulását követi
MAX: 1 évnél hosszabb futamidejű állampapírok árfolyamának alakulását követi
2018-ban a fentieknek megfelelő folyamatok zajlottak le az állampapírok piacán, ennek következtében a portfólióban lévő állampapírok árfolyama csökkent, így a teljes portfólió árfolyama is.
Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban.
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. Példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%, ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már 2%-os veszteséget okozott volna.
A hazai állampapírok 2018 elején viszonylag alacsony hozamszintek (azaz magas árfolyamok) mellett forogtak, így az év során bekövetkezett jelentős hozamemelkedés az árfolyamok jelentősebb csökkenését okozta. A hozamemelkedés mögött részben nemzetközi hatások (globális jegybanki fordulat, feltörekvő piacokkal szembeni óvatosság) álltak, de a hazai tényezőknek (emelkedő infláció, illetve az MNB-nek a hosszú kötvényhozamok leszorítását célzó politikájában bekövetkezett jelentős változás) is komoly szerepük volt.
A kötvények árfolyamát napi szinten határozza meg a piac, amennyiben emelkednek a hozamok, úgy a jövőbeni kifizetés mai áron nézve kevesebbet ér, így leértékelődik a kötvény. A kötvénypiaci áresés oka pont az, hogy a hozamok az előző év végére mesterségesen, bőven az infláció alá lettek leszorítva, az idén pedig, mint amikor egy összenyomott rugó visszapattan, hozamemelkedés következett be, követve az emelkedő inflációt. A korábbi 2 éves 10 éves magyar kötvényhozam így majdnem 4 százalékra nőtt, amely egy ilyen papír árfolyamát több, mint 10 százalékkal csökkenti. Természetesen a jövőben ez azt jelenti, hogy a befektetésre vetítve már nem 2, hanem 4% hozam várható akkor, ha a befektető a lejáratig tartja ezt a kötvényt.
Mi történik a befektetési piacokon 2018-ban?
Idén mind a kötvény-, mind pedig a részvénypiacokon jelentős korrekciókat láthattunk.
A kötvénypiacok közül a magyar piac régiós összehasonlításban gyengébben teljesít, ez különösen rossz hatással van a Pénztár portfólióinak teljesítményére. A részvénypiacok az év eddigi részében vegyes képet mutattak, de az őszi korrekciós hullám eredményeképpen a korábban még viszonylag jól teljesítő piacok többségének idei teljesítménye is veszteségbe fordult.
Részben az amerikai monetáris szigorítás, részben pedig a Magyarországon még nem, de a világban máshol már látható gazdasági lassulás (Kína és Délkelet-Ázsia, Németország) miatt a befektetők elkezdtek kiszállni a kockázatos eszközökből és helyette a rövid amerikai állampapírokat vásárolják. Ehhez járul hozzá az, hogy több nagy geopolitikai kockázat is fókuszba került, ilyen a Brexit negatív hatása, az olasz költségvetéssel kapcsolatos vita, de az USA által elsősorban Kínával szemben indított kereskedelmi háború kérdése is. Mindezek miatt növekedtek a globális kockázatok, ezért kerültek eladási nyomás alá a piacok.
Forrás: www.netfolio.hu
A fontosabb okok:
-
A piaci elemzők többségének értékelése szerint a globális növekedési ciklus a kései fázisba lépett, a következő időszakban lassulás várható.
-
A világ nagy jegybankjai – az USA-beli Fed-del az élen – az inflációs mutatók túlzott emelkedésének kockázatát elkerülendő a korábbiaknál szigorúbb monetáris politikát folytatnak. A központi bankok a „normalizálódás” jegyében az irányadó kamatokat a nulla körüli, esetenként negatív szintekről fokozatosan emelik (elsősorban az USA-ban), ezen felül a korábbi pénzbőséget is megpróbálják visszafogni. A magasabb kockázatmentes hozamszintek, illetve a szűkülő likviditás az értékpapírok többségének árazását kedvezőtlenül érinti.
-
Az idei évben néhány súlyosabb gazdasági-geopolitikai tényező is hatott a befektetésekre, mint pl. kereskedelmi háborúskodás, nemzetközi szankciók.
-
A részvénypiacok esetében a 2009 óta tartó, mindössze kisebb megingásokkal tarkított árfolyam-emelkedés hatására bátrabbá váltak a befektetők. A mostani korrekció tehát egy viszonylag nyugodt és optimista környezetből indult, amikor magasabb kockázatvállalás volt jellemző. Ilyen helyzetekben egy kisebb elbizonytalanodás is nagyobb kilengéseket tud okozni a piacokon.
A hírekben nem olvashatunk válságról, miért tapasztalható mégis árfolyamesés?
Globális gazdasági válságról szó sincs, az idei adatok alapján kifejezetten csúcsformában van a világgazdaság. Legfeljebb néhány országban (pl. Argentínában, Törökországban) láthattunk komolyabb problémákat. A piac azonban mindig a jelenből kiindulva kutatja a jövőt, ezért az idei év kiemelkedően erős számait alapul véve komoly kockázatot jelent a világgazdaság lassulása, illetve más rizikófaktorok felerősödése. A tőzsde és a tőkepiacok a jövőbeni várakozásokat árazzák, ez a negatív várakozás látszódik meg az idei árfolyamokon.
A világ kötvény- és részvénypiacain többször volt már a jelenlegihez hasonló, vagy annál nagyobb mértékű korrekció. A hazai kötvénypiacon is volt már példa jelentősebb árfolyam-csökkenésekre (pl. 2003-ban, 2008-2009-ben, vagy 2011-2012 fordulóján), akkoriban azonban Magyarországon még jóval magasabb volt a hozamkörnyezet, így a rövid állampapírok tartásával érdemi pozitív hozamot lehetett elérni. Jelenleg az intézményi befektetők – így a nyugdíjpénztárak – számára elérhető rövid állampapírok hozamszintje nulla körül alakul, a kockázatosabb kötvények pedig az év eddigi részében jelentős veszteséget mutatnak. Emiatt összességében az idei év (november végéig) a hazai kötvénypiac életében kiemelkedően gyengének tekinthető.
Ezt nagyon nehéz megjósolni, a piacok még mindig nagyon sok bizonytalansági tényezővel szembesülnek. Annyi azonban elmondható, hogy a közelmúltbeli korrekcióknak köszönhetően a befektetők jóval óvatosabban áraznak, a várakozásaikba beépítették a közelmúltban körvonalazódott és relevánsnak tartott kockázatok többségét.
A kötvények számára a hozamelvárások emelkedése (ami idén veszteségeket okozott) előretekintve kifejezetten jó hír, hiszen a kötvények lejáratáig számolt hozamok jelenleg érdemben magasabbak, mint az év elején voltak (ez a hazai hosszú állampapírok esetében különösen igaz).
A részvények esetében bizakodásra adhat okot a napjainkra konzervatívabbá vált értékelés, ami gyengébb makrogazdasági környezet esetére megfelelő puffert jelenthet. Ezzel együtt természetesen az sem zárható ki, hogy a piacokat további negatív sokkhatások érik, újabb rövid távú árfolyam-csökkenéseket okozva. Ezért is fontos a befektetési eredmények hosszabb időtávon történő értékelése.
Mit tesz a pénztár a jelenlegi helyzetben?
A Pénztár, illetve a vagyonkezelőink az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI jogszabályok és a befektetésekről szóló 281/2001. (XII.22.) Kormányrendelet által szabott lehetséges mozgásteret kihasználva mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jelenlegi hozamkörnyezetben is a lehető legjobb hozamot érjük el. A további hosszú távú eredményesség érdekében Pénztárunk stratégiaként diverzifikálással, többes vagyonkezelésre való visszatéréssel, és újabb eszközök bevonásával törekszik megteremteni a következő évek eddigiekhez hasonló, hosszú távú eredményeinek feltételeit.
Hogyan befolyásolja a hosszú távú eredményeket a 2018 év?
A hosszú távú befektetési teljesítményt bemutató grafikonokon látható, hogy több olyan év is volt a Pénztár életében, amikor nulla közeli, esetleg negatív hozamokkal szembesült. Ezek az időszakok természetesen nem javítják a hosszabb távú teljesítményt, azonban a befektetések elkerülhetetlen velejárója, hogy időnként az árfolyamok lefelé veszik az irányt. Ezek a rövid időszakok azonban a grafikonokon is láthatóan csak kitérők azon az emelkedő úton, amit a pénztár portfólióinak árfolyamai bejárnak, így a hosszú távú célokat, a nyugdíjkiegészítő jövedelem megteremtését nem veszélyezteti, hogy a jelenlegi árfolyamszintek az év eleji értékről visszakorrigáltak a 2017. júliusi-szeptemberi értékekre.
Hogyan tudok portfóliómon módosítani?
Portfólió választáskor az elmúlt időszak eredményei mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével, és Pénztárunkhoz való eljuttatásával. A portfólióváltás és portfóliómegosztás díja egyaránt az egyéni számla egy ezreléke, de maximum 2000 Ft. Ha egy nyilatkozattal egyszerre kezdeményez portfólióváltást és a portfóliók közti megosztási arány módosítását, akkor mindkét díj terheli. A díj(ak)at a Pénztár a portfólió megosztással/váltással egy időben érvényesíti az egyéni számla terhére.
A portfóliókról részletesebben