1051 Budapest, József Nádor tér 5-6.
Központi bankszámlaszám:
10918001-00000003-00140000
Adószám: 18069493-1-41

Befektetési klub

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai tudatos befektetők, akik a legjobb megoldásokat keresik.

Pénztárunknál 20%-os - éves szinten 150 ezer Ft - adókedvezmény, kamatadó és EHO mentes hozam, cafetéria lehetőség, 4 portfóliós kínálat, a piaci átlagnál 20%-kal kisebb díjterhelési mutató és a hosszútávon elért kiváló hozameredmények mellett a befektetési eredmények hátteréről is igyekszünk információkat megosztani.

 

Befektetésekkel kapcsolatos kérdések:

Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?

Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár hosszú távú teljesítménye?

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár hozamteljesítménye hogyan alakult évente átlagosan inflációhoz képest?

Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?

Hogyan működik a csak az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?

Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?

Mi történik a befektetési piacokon 2018-ban?

Miért történik mindez?

A hírekben nem olvashatunk válságról, miért tapasztalható mégis árfolyamesés?

Volt már hasonló helyzet?

Mikorra várható fordulat?

Mit tesz a pénztár a jelenlegi helyzetben?

Hogyan befolyásolja a hosszú távú eredményeket a 2018. év?

Hogyan tudok portfóliómon módosítani?

 

 

Hogyan, milyen mutatók alapján értékeljük a nyugdíjpénztári megtakarításunk teljesítményét?

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen hosszabb időtávban kell vizsgálni. A hosszú távú befektetések természetes velejárója, hogy a hozamban eredményes évek mellett időnként alacsony, vagy negatív hozamteljesítményt mutató évek is előfordulnak. 10-20-30 éves befektetési időtávok esetén az árfolyamok növekedése nem folyamatos, az eszközösszetételtől függően időről-időre tapasztalhatóak hosszabb-rövidebb ideig tartó, és mértékükben eltérő korrekciók. Ezek a korrekciók azonban csak ideiglenes eséseket jelentenek, a rendelkezésre álló idősorokon jól látható, hogy hosszútávon az árfolyamok trendje egyértelműen emelkedő.
 

Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár hosszú távú teljesítménye?

Az önkéntes nyugdíjpénztári piac legnagyobb 10 pénztár nettó hozamrátáit összehasonlítva

  • az Aranykor Nyugdíjpénztár Egyensúly portfóliója a legjobb a közepes kockázatú portfóliók közül az elmúlt 15 éves átlag tekintetében;

  • a Csendélet portfóliónk 10 éves összehasonlításban az első az alacsony kockázatú besorolásban;

  • a magasabb kockázatot képviselő Lendület portfóliónk pedig a 15 éves időtávon nézve ért el második helyezést.*

*Forrás: MNB

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár fennállásának eredményeit tekintve megfelelt azon alapításkori célkitűzésének, hogy a közepes, vagy annál magasabb kockázatú portfóliókban hosszú távon, éves szinten átlagosan 2-3 %-os infláció feletti (reál) hozammal gyarapítsa pénztártagjai vagyonát.

 

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár hozamteljesítménye hogyan alakult évente átlagosan inflációhoz képest?

A befektetési eredmények értékelésekor fontos szempont, hogy az adott időszakban hogyan alakult az infláció, hiszen egy akár kétszámjegyű hozam sem biztosítja megtakarításunk reálértékének megőrzését, ha az infláció ugyanabban az időszakban meghaladta a hozamot.

Ezért a befektetési teljesítményt mindig az inflációval összevetve érdemes értékelni, ez mutatja meg, hogyan alakul megtakarításunk reálértéke.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, így a befektetési eredményeket is mindenképpen fontos hosszabb időtávban vizsgálni. Az alábbi grafikonon a pénztári nettó átlaghozamok és inflációs ráta alakulása látható az alapítástól, ami jól tükrözi, hogy az összességében emelkedő hozamszint ellenére időről-időre előfordultak olyan piaci események, melyek időlegesen az árfolyam csökkenését, visszakorrigálását – és ezzel együtt az egyéni számla hozamának átmeneti csökkenését – eredményezték. Hosszútávon azonban – ahogyan azt a pénztár hosszú távú hozamteljesítménye is mutatja - az árfolyam növekedése mutatható ki.


 

Milyen az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár által kínált portfóliók eszközösszetétele?

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 4 portfólió közül választhat:

Mérsékelt kockázatú Csendélet portfólió >>

Közepesnél alacsonyabb kockázatú Harmónia portfólió >>

Közepes kockázatú Egyensúly portfólió >>

Közepesnél magasabb kockázatú Lendület portfólió >>

 

Hogyan működik a csak az Aranykor által kínált portfólió megosztási lehetőség?

A hazai nyugdíjpénztári piacon elsőként, és egyedüliként vezette be a portfóliómegosztás lehetőségét az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár. A portfóliómegosztás lehetővé teszi, hogy nyugdíjcélú megtakarítását tetszőleges arányban két eltérő hozamú és kockázatú portfólió között ossza meg. Az újítás egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatást választók ezáltal teljesen személyre szabhatják a befektetésüket, ötvözhetik az eltérő befektetési és kockázati profilú portfóliókat. Az innováció ideális választás azoknak, akik nagyobb, akár több millió forintos vagyonnal rendelkeznek a pénztárban, és megtakarításuk egy részét szívesen tartanák magasabb hozamelvárású, ezzel együtt magasabb kockázatú portfólióban, de azoknak a pénztártagoknak is kedvező lehetőség, akik azért tartják két pénztárban nyugdíj-megtakarításukat, mert két, eltérő kockázatú portfólió választására eddig nem volt lehetőségük egy pénztáron belül. Előnyös azoknak a nyugdíjcélú megtakarítóknak is, akik a nyugdíjhoz közeledve fokozatosan alacsonyabb kockázatú portfólióra váltanának, de egyelőre nem a teljes megtakarításukkal. Az eltérő profilú portfóliókból összeállított megtakarítás lehetővé teszi a különböző gazdasági és piaci helyzetre való rugalmasabb reagálást, akár a veszteségek tompítását.

Bővebben a portfóliómegosztásról itt olvashat.

 

Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?

A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken.

A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapíron is lehet veszíteni, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfóliónak is lehet negatív a hozama.

Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, ami fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ez így valóban szükségszerűen pozitív hozam.

Mi történik azonban akkor, ha fél év után valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetésre, és el akarom adni. Ekkor az árat, amiért el tudom adni az állampapírt, a piac árai határozzák meg.

Ha a piacon az eltelt egy évben nem volt változás, az MNB sem változtatott az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak, akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3% kamat lesz.

A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt fél évben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.

Egy év múlva a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg félidőben a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Ez képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.

Fél év múlva tehát az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát vesztettem rajta 55 Ft-ot.

Mivel a pénztár nem a tagok egyenkénti befizetéseiből tölti fel a portfóliót, és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a pénztár az értékpapírjait naponta értékeli, naponta be kell értékelni, hogy mi lenne az az ár, amin aktuálisan el lehetne adni, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok. Számítási példán bemutatva: 10.098 Ft/10.150 Ft = 0,994876= 99,5%, azaz 0,5%-ot csökkent az árfolyam.

Forrás: Magyar Államkincstár
RMAX: 3 hónap és 1 év közötti futamidejű állampapírok árfolyamának alakulását követi
MAX: 1 évnél hosszabb futamidejű állampapírok árfolyamának alakulását követi

2018-ban a fentieknek megfelelő folyamatok zajlottak le az állampapírok piacán, ennek következtében a portfólióban lévő állampapírok árfolyama csökkent, így a teljes portfólió árfolyama is.

Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban. 
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. Példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%, ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már 2%-os veszteséget okozott volna.

A hazai állampapírok 2018 elején viszonylag alacsony hozamszintek (azaz magas árfolyamok) mellett forogtak, így az év során bekövetkezett jelentős hozamemelkedés az árfolyamok jelentősebb csökkenését okozta. A hozamemelkedés mögött részben nemzetközi hatások (globális jegybanki fordulat, feltörekvő piacokkal szembeni óvatosság) álltak, de a hazai tényezőknek (emelkedő infláció, illetve az MNB-nek a hosszú kötvényhozamok leszorítását célzó politikájában bekövetkezett jelentős változás) is komoly szerepük volt.

A kötvények árfolyamát napi szinten határozza meg a piac, amennyiben emelkednek a hozamok, úgy a jövőbeni kifizetés mai áron nézve kevesebbet ér, így leértékelődik a kötvény. A kötvénypiaci áresés oka pont az, hogy a hozamok az előző év végére mesterségesen, bőven az infláció alá lettek leszorítva, az idén pedig, mint amikor egy összenyomott rugó visszapattan, hozamemelkedés következett be, követve az emelkedő inflációt. A korábbi 2 éves 10 éves magyar kötvényhozam így majdnem 4 százalékra nőtt, amely egy ilyen papír árfolyamát több, mint 10 százalékkal csökkenti. Természetesen a jövőben ez azt jelenti, hogy a befektetésre vetítve már nem 2, hanem 4% hozam várható akkor, ha a befektető a lejáratig tartja ezt a kötvényt.

 

Mi történik a befektetési piacokon 2018-ban?

Idén mind a kötvény-, mind pedig a részvénypiacokon jelentős korrekciókat láthattunk.
A kötvénypiacok közül a magyar piac régiós összehasonlításban gyengébben teljesít, ez különösen rossz hatással van a Pénztár portfólióinak teljesítményére. A részvénypiacok az év eddigi részében vegyes képet mutattak, de az őszi korrekciós hullám eredményeképpen a korábban még viszonylag jól teljesítő piacok többségének idei teljesítménye is veszteségbe fordult.

Részben az amerikai monetáris szigorítás, részben pedig a Magyarországon még nem, de a világban máshol már látható gazdasági lassulás (Kína és Délkelet-Ázsia, Németország) miatt a befektetők elkezdtek kiszállni a kockázatos eszközökből és helyette a rövid amerikai állampapírokat vásárolják. Ehhez járul hozzá az, hogy több nagy geopolitikai kockázat is fókuszba került, ilyen a Brexit negatív hatása, az olasz költségvetéssel kapcsolatos vita, de az USA által elsősorban Kínával szemben indított kereskedelmi háború kérdése is. Mindezek miatt növekedtek a globális kockázatok, ezért kerültek eladási nyomás alá a piacok.

Forrás: www.netfolio.hu

 

Miért történik mindez?

A fontosabb okok:

  1. A piaci elemzők többségének értékelése szerint a globális növekedési ciklus a kései fázisba lépetta következő időszakban lassulás várható.

  2. A világ nagy jegybankjai – az USA-beli Fed-del az élen – az inflációs mutatók túlzott emelkedésének kockázatát elkerülendő a korábbiaknál szigorúbb monetáris politikát folytatnak. A központi bankok a „normalizálódás” jegyében az irányadó kamatokat a nulla körüli, esetenként negatív szintekről fokozatosan emelik (elsősorban az USA-ban), ezen felül a korábbi pénzbőséget is megpróbálják visszafogni. A magasabb kockázatmentes hozamszintek, illetve a szűkülő likviditás az értékpapírok többségének árazását kedvezőtlenül érinti.

  3. Az idei évben néhány súlyosabb gazdasági-geopolitikai tényező is hatott a befektetésekre, mint pl. kereskedelmi háborúskodás, nemzetközi szankciók.

  4. A részvénypiacok esetében a 2009 óta tartó, mindössze kisebb megingásokkal tarkított árfolyam-emelkedés hatására bátrabbá váltak a befektetők. A mostani korrekció tehát egy viszonylag nyugodt és optimista környezetből indult, amikor magasabb kockázatvállalás volt jellemző. Ilyen helyzetekben egy kisebb elbizonytalanodás is nagyobb kilengéseket tud okozni a piacokon.

 

A hírekben nem olvashatunk válságról, miért tapasztalható mégis árfolyamesés?

Globális gazdasági válságról szó sincs, az idei adatok alapján kifejezetten csúcsformában van a világgazdaság. Legfeljebb néhány országban (pl. Argentínában, Törökországban) láthattunk komolyabb problémákat. A piac azonban mindig a jelenből kiindulva kutatja a jövőt, ezért az idei év kiemelkedően erős számait alapul véve komoly kockázatot jelent a világgazdaság lassulása, illetve más rizikófaktorok felerősödése. A tőzsde és a tőkepiacok a jövőbeni várakozásokat árazzák, ez a negatív várakozás látszódik meg az idei árfolyamokon.
 

Volt már hasonló helyzet?

A világ kötvény- és részvénypiacain többször volt már a jelenlegihez hasonló, vagy annál nagyobb mértékű korrekció. A hazai kötvénypiacon is volt már példa jelentősebb árfolyam-csökkenésekre (pl. 2003-ban, 2008-2009-ben, vagy 2011-2012 fordulóján), akkoriban azonban Magyarországon még jóval magasabb volt a hozamkörnyezet, így a rövid állampapírok tartásával érdemi pozitív hozamot lehetett elérni. Jelenleg az intézményi befektetők – így a nyugdíjpénztárak – számára elérhető rövid állampapírok hozamszintje nulla körül alakul, a kockázatosabb kötvények pedig az év eddigi részében jelentős veszteséget mutatnak. Emiatt összességében az idei év (november végéig) a hazai kötvénypiac életében kiemelkedően gyengének tekinthető.

 

Mikorra várható fordulat?

Ezt nagyon nehéz megjósolni, a piacok még mindig nagyon sok bizonytalansági tényezővel szembesülnek. Annyi azonban elmondható, hogy a közelmúltbeli korrekcióknak köszönhetően a befektetők jóval óvatosabban áraznak, a várakozásaikba beépítették a közelmúltban körvonalazódott és relevánsnak tartott kockázatok többségét.

A kötvények számára a hozamelvárások emelkedése (ami idén veszteségeket okozott) előretekintve kifejezetten jó hír, hiszen a kötvények lejáratáig  számolt hozamok jelenleg érdemben magasabbak, mint az év elején voltak (ez a hazai hosszú állampapírok esetében különösen igaz).

A részvények esetében bizakodásra adhat okot a napjainkra konzervatívabbá vált értékelés, ami gyengébb makrogazdasági környezet esetére megfelelő puffert jelenthet. Ezzel együtt természetesen az sem zárható ki, hogy a piacokat további negatív sokkhatások érik, újabb rövid távú árfolyam-csökkenéseket okozva. Ezért is fontos a befektetési eredmények hosszabb időtávon történő értékelése.


Mit tesz a pénztár a jelenlegi helyzetben?

A Pénztár, illetve a vagyonkezelőink az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI jogszabályok és a befektetésekről szóló 281/2001. (XII.22.) Kormányrendelet által szabott lehetséges mozgásteret kihasználva mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jelenlegi hozamkörnyezetben is a lehető legjobb hozamot érjük el. A további hosszú távú eredményesség érdekében Pénztárunk stratégiaként diverzifikálással, többes vagyonkezelésre való visszatéréssel, és újabb eszközök bevonásával törekszik megteremteni a következő évek eddigiekhez hasonló, hosszú távú eredményeinek feltételeit.
 

Hogyan befolyásolja a hosszú távú eredményeket a 2018 év?

A hosszú távú befektetési teljesítményét bemutató grafikonokon látható, hogy több olyan év is volt a Pénztár életében, amikor nulla közeli, esetleg negatív hozamokkal szembesült. Ezek az időszakok természetesen nem javítják a hosszabb távú teljesítményt, azonban a befektetések elkerülhetetlen velejárója, hogy időnként az árfolyamok lefele veszik az irányt. Ezek a rövid időszakok azonban a grafikonokon is láthatón csak kitérők azon az emelkedő úton, amit a pénztár portfólióinak árfolyamai bejárnak, így a hosszú távú célokat, a nyugdíjkiegészítő jövedelem megteremtését nem veszélyezteti, hogy a jelenlegi árfolyamszintek az év eleji értékről visszakorrigáltak a 2017. júliusi-szeptemberi értékekre.

 

Hogyan tudok portfóliómon módosítani?

Portfólió választáskor az elmúlt időszak eredményei mellett fontos mérlegelni kockázatviselési hajlandóságunkat, a tervezett kifizetésig hátralévő időt, és azt a tényt, hogy a portfólióváltással az éppen aktuális hozam realizálódik. Amennyiben az említett tényezőket átgondolva a váltás, vagy a megosztás mellett dönt, akkor ezt megteheti az online pénztári felületen, vagy a rendelkezés portfólióról című nyomtatvány kitöltésével, és Pénztárunkhoz való eljuttatásával. A portfólióváltás és portfóliómegosztás díja egyaránt az egyéni számla egy ezreléke, de maximum 2000 Ft. Ha egy nyilatkozattal egyszerre kezdeményez portfólióváltást és a portfóliók közti megosztási arány módosítását, akkor mindkét díj terheli. A díj(ak)at a Pénztár a portfólió megosztással/váltással egy időben érvényesíti az egyéni számla terhére.

A portfóliókról részletesebben

 

Árfolyamok»